Jelenlegi hely

Veszélyes a túlzott hőszigetelés? Rákkeltő házak?

Veszélyes a túlzott hőszigetelés? Rákkeltő házak?

Naponta betegszenek és halnak meg emberek, akik csak a fűtési költségeiket szerették volna csökkenteni, de az átgondolatlan spórolás, a tájékozatlanság és más emberek felelőtlensége miatt az egészségükkel vagy az életükkel fizettek.

A modern épületekbe betervezett garázsból pedig rákkeltő anyagok kerülnek a lakások levegőjébe, falaiba.

Ezt a folyamatot meg kell állítani! Lehetőleg AZONNAL! A Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika Szaklap szakértőkkel vizsgáltatta meg a szigetelt lakások levegőjét

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet Levegőhigiénés Osztálya végzett kutatást a témában.

Ma Magyarországon minimum egymillió lakásban van egy vagy több kéményes gáz- és/vagy szilárd tüzelésű berendezés. Ezek túlnyomó része az elmúlt 30-40 évben úgy került telepítésre, hogy az égéshez szükséges oxigént tartalmazó levegő a lakáson kívüli szabad térből, az ajtó- és ablakréseken keresztül jutott be a lakásba, lakótérbe. (Egy emberi tartózkodásra szolgáló helyiségben egy felnőtt embernek óránként min. 20 m3 friss levegőre van szüksége, ehhez jön még a gázkészülékek igénye.)

A tömeges méretűnek mondható nyílászáró-cserék miatt ez a helyzet alapvetően megváltozott.

A tüzelőberendezések létesítésére szigorú előírások vonatkoztak, amelyekben közös elv, hogy az egészségre ártalmas égéstermék miatt minden esetben előzetes engedélyhez kötött a létesítésük. A nyílászárók szigetelése, hermetikusan záródókra történő cseréjük ezzel szemben semmiféle engedélyhez nem kötött, sőt támogatott, és a támogatás sincs műszaki feltételekhez kötve. A gázszolgáltató szinte csak akkor értesül a tényekről, ha már baj van, a kéményseprő közszolgáltató is csak az éves ellenőrzések során, ha elég lelkiismeretes a kéményseprő, és sajnos a jelenlegi baleseti statisztika alapján néha már későn.

Amikor a kéményseprő észleli a légellátás hiányát, kötelessége a tüzelőberendezés használatát megtiltani, azonban a tiltás sokszor eredménytelen, a lakossági reakció pedig gyakran az, hogy legközelebb már be sem engedik a kéményseprőt.

A 2012 végén életbe lépett új Kéményseprő Rendelet a tüzelőberendezések levegőellátásának ellenőrzését kötelezettségévé is tette, azonban a kéményseprő csak azt tudja megállapítani, hogy van-e szellőzőnyílás vagy légbevezető, de azt már nem, hogy az elégséges-e.

A szén-monoxid-mérgezések szaporodása azonban csak a jéghegy csúcsa, még ha a legtragikusabb is. A fokozott légzárású nyílászárók rohamos terjedésével párhuzamosan rohamosan romlik az emberi tartózkodásra szolgáló terek levegőminősége.

Ahol a légcsere hiánya párásodást, penészesedét eredményez, ott az rontja a külső határoló szerkezetek állagát, illetve asztmás és egyéb légúti megbetegedéseket okoz, ahol pedig nyílt égésterű tüzelőberendezések vannak (amelyek a lakás levegőjét használják), ott az enyhétől a halálosig terjedő mérgezést okozhat.

A modern tömegépítészet egyik kedvelt megoldása, amikor a négyzet vagy téglalap alaprajzú házban helyezik el a garázst is, amely bizonyíthatóan a határértéket többszörösen meghaladó mennyiségű rákkeltő anyagot (pl. benzol) "termel" folyamatosan.

Éppen ezért beépített garázs kialakítását levegőhigiénés szempontból a szakemberek nem javasolják.

Teremgarázs esetében megfelelő szigeteléssel biztosítani kell, hogy a szennyező anyagok ne áramolhassanak a garázsból a felette elhelyezkedő lakások légterébe.  A további egészségügyi ártalom megelőzése érdekében a teremgarázsokban mesterséges szellőzést szükséges kialakítani, úgy, hogy a közvetlen közelében (mellette, felette) lévő lakások levegőjének benzol- és szén-monoxid-szennyezettsége a javasolt határérték alatt maradjon. A szellőztető rendszer telepítésénél ügyelni kell arra is, hogy a kivezetett szennyezett levegő se befolyásolhassa a lakások levegőminőségét.

További cikkek hasonló témában

Hozzászólások