Jelenlegi hely

Természetes lakóklíma… avagy befolyásolhatják-e az építőanyagok az egészségünket?

Természetes lakóklíma… avagy befolyásolhatják-e az építőanyagok az egészségünket?

Az utóbbi évtizedekben az energiatakarékosságnak, a környezettudatosságnak és a fenntartható fejlődésre való törekvésnek köszönhetően az épített környezetünk létrehozásához felhasznált anyagok összetétele és a technológiák száma ugrásszerűen megnőtt. Ugyanakkor napjainkban, a felgyorsult életritmusunk mellett egyre többet beszélünk az egészséges életmód fontosságáról. Érdekes és tanulságos vállalkozás azt megvizsgálni, hogy a komfortérzetünket és az egészségünket milyen módon és mértékben képesek befolyásolni a „modern” embert körülvevő belső terek anyagai.

Az átlagos városi ember életének 90%-át beltérben tölti. Éppen ezért nagyon fontos megvizsgálni azt, hogy a lakótereinket, illetve munkahelyünket határoló épületszerkezetek anyagai tudják-e befolyásolni azokat a paramétereket, amelyek az egészségünkre is hatással vannak.

A VIVA kutatópark

Ezt a kérdést kezdte el vizsgálni a Baumit Kft. osztrák anyacége 2015-ben. Egy év alatt Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű kutatóparkját építették fel a cég wopfingi központjában. 10 db, alaprajzában, tájolásában és elrendezésében megegyező mintaépületet építettek fel, melyek csak a határolószerkezetek rétegrendjében térnek el egymástól. A 20 m2 alapterületű mintaházakban az energiafelhasználás, a belső hőmérséklet és a páratartalom mellett folyamatosan mérik a levegő iontartalmát, az illatokat, szagokat, a zajterhelést, a por- és pollentartalmat, a határolószerkezetek nedvesség- és párafelvételét is.

A projekt első három évében több, mint 30 millió mérési adatot rögzítettek. A mérési eredmények elemzését nem a Baumit, hanem külső, független intézetek (Építésbiológiai és Ökológiai Intézet, Egészségügyi és Táplálkozástudományi Intézet, a Bécsi Orvosi Egyetem és az Alkalmazott Tudományok Egyeteme, Burgenland) végzik folyamatosan.

A kutatásnak nem a különféle építési módok összehasonlítása a célja, hanem az, hogy minden építési módhoz megtaláljuk azokat az ideális anyagokat és rétegrendeket, melyek biztosítják az optimális komfortérzetet (és így az egészséges, természetes lakóklímát) a belső terekben.

A külső oldali hőszigetelés

A vizsgálati eredmények egyértelműen alátámasztották a külső oldali hőszigetelések melletti – már jól ismert – érveket. A hőszigetelő rendszerek a kisebb energiafelhasználás mellett hozzájárulnak a kellemesebb beltéri klímához, hiszen a határoló falak belső oldali hőmérsékletét a beltéri léghőmérséklet közelében tartják, a beltéri páratartalom hirtelen változásait pedig csillapítják. Megszüntetik a penész- és algaképződés veszélyét a fal felületén, védik az épületszerkezetet, hiszen a falakat télen melegen, nyáron hűvösen tartják – ezzel azok hőmozgását jelentősen csökkentik.

A hőtároló tömeg – és további előnyei

Az eredmények értékelői felhívják a figyelmet a teherhordó szerkezetek hőtároló képességének kihasználására. A masszív, nagy tömegű falak és födémek – amennyiben a külső oldalról hőszigetelést kapnak – jelentős hőtároló képességgel rendelkez(het)nek. Az ilyen térelhatárolású helységek felfűtése ugyan hosszabb ideig tart, de ezután jelentős mennyiségű hőt képesek tárolni, ezért tartós használat esetén a fűtésük inkább temperáló jellegű. Ezen szerkezetek további előnye, hogy akusztikai szempontból kitűnő védelmet jelentenek az akusztikai terhelések egyik fajtája, a léghangok ellen. További előny, hogy a nagy tömegű, masszív (és általában hagyományos) építőanyagok károsanyag-kibocsátása (például VOC) elenyésző, vagy egyáltalán nincsen.

Belső értékek

A belső tereket határoló szerkezetek közül kiemelt jelentősége van a belső falfelület anyagának, hiszen ezekkel a kapcsolatunk a legközvetlenebb. Ugyanakkor nem csak a vizsgálatok, hanem az általános tapasztalat is azt mutatja, hogy a korszerű építőanyagok és a fokozott hőtechnikai elvárások teljesen új kihívás elé állítják a tervezőket a beltéri páraképződéssel kapcsolatban, hiszen ma már aligha beszélhetünk a filtráció jelenségéről, ami régebben ezeket a problémákat általában megoldotta.

A vizsgálati eredmények egyértelműen igazolták, hogy a beltéri meszes vakolatok (Baumit Klíma termékcsalád) a hagyományos mész-cement- és gipszes kötőanyagú vakolatokhoz képest jóval több párát tudnak raktározni magas páratartalom esetén. A tárolt páramennyiséget száraz beltéri klíma esetén pedig újra a belső térbe juttatják, ezzel hozzájárulhatnak a relatív páratartalom egészséges határok (40%-60%) közt tartásához. Az ideális hatást a 15 mm vastag beltéri vakolatok biztosítják.

Jó ionok, rossz ionok

Kémiai tanulmányainkból talán még emlékszünk arra, hogy az ionok olyan atomok vagy molekulák, melyek elektromos töltéssel rendelkeznek. A levegő is tartalmaz ionokat, ráadásul negatív töltésű (anionok) és pozitív töltésű (kationok) ionokat egyaránt. De míg a jellemzően a vízparti helyeken, vízesések közelében és általában a természetben megtalálható negatív töltésű ionok az egészégre és a közérzetre egyértelműen jó hatással vannak, addig a városokban, zárt terekben előforduló pozitív töltésű ionokról ennek az ellenkezője mondható el. A Baumit a 2021. évben jelent meg az Ionit rendszerrel a hazai piacon. A gipszkartonra is felhordható glettek (IonitFino és IonitFinish) a meszes vakolatokhoz hasonlóan részt vesznek a helyiség páragazdálkodásában.  Az IonitColor beltéri ásványi festék pedig különleges összetételéből adódóan növeli a beltérben lévő negatív (azaz jó hatású) ionok számát. Ezt a tényt a VIVA kutatóparkban lefolytatott vizsgálatok egyértelműen igazolják is.

A fentiek alapján látható, hogy a kutatás eredményei alapján néhány fő ajánlás máris körvonalazódik: a külső oldali hőszigetelés szükségessége, az akusztikailag is hasznos hőtároló tömegek javaslata és a beltéri meszes vakolatok páraszabályozó hatása immár bizonyítottan segítik az egészséges lakókörülmények kialakítását. A levegő iontartalmát javító Ionit család pedig egyedülálló újdonságnak számít és a lakóklíma szempontjából ígéretes lehetőségeket tartogat.

Mindezek figyelembe vételével biztosak lehetünk, hogy a további vizsgálati eredmények abban is egyre inkább a segítségünkre lesznek, hogy minden építési módhoz megtaláljuk az ideális anyagokat és az optimális rétegfelépítést.

Hozzászólások