Jelenlegi hely

Lakóépületek tervezési folyamata 1.

Lakóépületek tervezési folyamata 1.

Sokan akarnak manapság családi házat építeni, de azt sem tudják, hogyan kezdjenek hozzá. Arra csak kevesen gondolnak, hogy van már olyan cég, amelyik az első ötlettől egészen a megvalósulásig képes segítséget nyújtani. Ahhoz azonban, hogy bárki is olyan házat tudjon tervezni, amelyben a Megrendelő majd jól is érzi magát, szinte minden élethelyzetet ismerni kell. Még az olyan aprónak tűnő részleteket is, hogy az építendő házban lakók közül ki, mikor jár munkába és mikor érkezik onnan, vagy éppen hol szeret újságot olvasni. A következő kétrészes sorozatban egy építész iroda tervezési folyamatával ismertetjük meg olvasóinkat.

Az elfogadott vázlattervig ingyenesen



Az együttműködés során a legelső lépés a Megrendelővel való kapcsolatfelvétel, amely tervezés esetén mindig személyes találkozót és beszélgetést jelent. Ekkor mutatjuk be a referenciáinkat és ismertetjük a teljes tervezési folyamatot is. Itt kerülnek rögzítésre az épület minden részletére kiterjedő elképzelések, melyek alapján készül az árajánlat és elfogadás esetén aláírásra kerül a Tervezési szerződés. A tervezési munka kezdete nem jár rögtön anyagi ráfordítással, a fizetés irodánkban ugyanis csak az elvégzett munka után jár, méghozzá csak a Megrendelő által írásban elfogadott vázlattervek után. De ne szaladjunk ennyire előre, mert addig még sok lépés van hátra.



A helyszín és az előírások megismerése



Tisztáztuk tehát az Építtető igényeit. Ezt követi az első helyszíni szemle, ahol fényképfelvételeket készítünk az építési telekről és környezetről, majd az építési előadótól beszerezzük a beépítési előírásokat. (Ritkán előfordulhat, hogy a Megrendelő által felvázolt igények a beépítési előírások ismeretében semmilyen körülmények között nem valósíthatók meg. Ekkor sajnos újra kell kezdeni a tervezési alapkoncepció megbeszélését.)



Az első rajzok: az elvi vázlatok vagy skiccek



Mostanra megismertük mind az igényeket, mind az előírásokat, így már tervező irodánkon a sor, hogy mindezt egybegyúrva olyan épületet tervezzen, amely minden szempontból a legmegfelelőbb.



A tervezés első kézzelfogható jele az ún. elvi vázlat vagy skicc, ez általában szabadkézzel készített elvi alaprajzi elrendezési vázlat, mely a helyiségek egymáshoz fűződő kapcsolatát hivatott bemutatni. Jól leolvasható róla az egyes terek mérete, a közlekedési útvonalak és a lehetséges bútorozási alapelvek. Az ilyen egyszerű vázlatból készül a legtöbb. Minden egyes terv már magán hordozza az előzőn a Megrendelő által tett észrevételeket és saját újabb ötleteinket is. A gyorsaság kedvéért ezeket faxon vagy e-mailen küldjük el az Építtetőhöz, aki ellátva észrevételeivel szintén ilyen módon juttatja ezeket vissza. Természetesen akár minden alkalommal a személyes megbeszélés is lehetséges, ám sokaknak terhes lehet a heti 2-3 konzultációra való eljutás.

Az elkészített vázlatok száma nagyban függ az együttműködéstől, de általában 2-6 közé tehető. Egy pontosan megadott koncepcióra, átlagos épület nagyság esetén nehezen képzelhető el ennél több lényeges eltérő és jól működő elrendezés. Ezt gyakran meg is kérdezik, hogy mi mennyi vázlatot készítünk és mi történik akkor, ha egyik sem megfelelő. Erre a fentieket szoktuk válaszolni, hozzátéve azt, hogy amennyiben a tervezett épületeink stílusának, vagy kialakításának egyike sem nyeri el az Építtető tetszését, akkor megköszönjük az együttműködést és felbontjuk Tervezési szerződésünket. Így teljesítés nem lévén fizetés sem képzelhető el. Ilyen helyzet az általunk tervezett közel 100 épület alatt csak egyszer fordult elő.



Ezen az elvi szinten általában még nem készülnek homlokzati rajzok, ami nem azt jelenti, hogy a tervezés csak alaprajzban folyik - az épületet már ekkor is térben képzeljük el figyelembe véve a Megrendelő által előzetesen elmondott, a leendő épületről elképzelt képet - csak a kialakult tapasztalatunk szerint ameddig nem tisztázottak az egyes terek és helyiségek egymáshoz fűződő viszonyai, addig nem célszerű újabb bizonytalanságot vinni a tervezési munkába. Ez a komplex gondolkodás biztosítja azt, hogy az elvi vázlat elfogadása esetén a ház felruházható majd olyan külsővel, amit az Építtető elképzelt. Ez már a következő tervezési fázis: a vázlattervi szint.



Készülnek a vázlattervek



Az elfogadott skiccre alapozva készül a vázlatterv, amely általában számítógéppel vagy kézzel szerkesztett kialakítású, biztosítva ezzel a pontosabb méreteket. Ezen a terven már minden helyiség méretezve szerepel, ellátva egy javasolt bútorozással. A nyílászárók nyitásiránya, kiosztása is közelít a végleges elrendezéshez. Ekkor már jól kivehető a leendő épület födém és főfalrendszere is, azaz látszanak, hogy melyek a "vastag falak". Vázlatterv szintű alaprajzokból sokkal kevesebb készül, a második alaprajz szinte mindig megfelelő és áttérhetünk az épület külső megjelenésének kidolgozására. Ekkor kicsit hasonló a helyzet, mint az elvi vázlatok esetén, elkészítjük az épület fő homlokzatának képét több különböző variációban. A homlokzatok megbeszélésekor sok szempont kap szerepet, ám ezek döntően két csoportba oszthatóak.



Az első, amelyik az egész épület térbeli elrendezésére, megjelenésére vonatkozik. Ez azon Megrendelőknek okoz gondot, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudják elképzelni a rajzokból, hogyan is fog kinézni majd a leendő házuk. Nekik ajánljuk mindenképpen a következő számban részletesen is ismertetett látványterveket. A másik csoport az, amely a homlokzaton megjelenő anyagok kérdését veti fel. Hogy melyek is ezek? A különböző vakolatok, burkoló anyagok, homlokzati díszítő elemek, nyílászárók, tetőfedő anyagok, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Erre a kérdésre egyszerre könnyű és nehéz is a választ megadni, sok ilyen anyag akár irodánkban is megtekinthető, kézbe vehető, de az egyes gyártóknál szinte mindegyik, csak győzze a Megrendelő átlátni a jelenleg kapható anyag, szín, méret és felület választékot. Ezek egymáshoz hangolását is jelentősen segíti az épület külső látványterve. A homlokzatok kialakításakor tekintettel kell lenni mind a meglévő épített környezetre mind az Önkormányzati előírások betartására. Ezek közül a legfontosabbak az építménymagasság és a tetőhajlásszög. A vázlatterv szintű homlokzatok tervezését mindezek figyelembe vételével végezzük. A munka során általában 2-4 variáció után kialakul az épület alapvető jegyeit magánhordozó külső megjelenése. Ezen tervek elkészültével az egyik legfontosabb szakasz, az alapvető építészeti tervezési fázis kerül lezárásra. Az építési engedélyezési tervdokumentáció beadásáig még hátra van jó néhány lépés, amelyek a folytatásban kerülnek bemutatásra.



Információval szolgált:

Szemere András, SzeRaKo Építész Iroda

További cikkek hasonló témában

Padlófűtésre is jó az infra

Sokoldalú és komfortos fűtési megoldás...

Kortörténet III. - A fürdőszoba fejlődése

Napjainkban, a civilizált világ nagyobbik hányadában természetes,...

Kislányok birodalma - A lakberendező válaszol
Szakértőink segítségével a gyermekbarát...
Kivitelezés

Az ingatlanvásárlás lépéseit nyomon követő sorozatunkban...

Hozzászólások