Jelenlegi hely

Kortörténet III. - A fürdőszoba fejlődése

Kortörténet III. - A fürdőszoba fejlődése

Napjainkban, a civilizált világ nagyobbik hányadában természetes, hogy mindennap tisztálkodunk, amit higiéniai és élvezeti szempontból is alkalmazunk. Lássuk csak, hogyan zajlott a fürdés az emberiség hajnalától egészen a mai kényeztető wellness fürdőkig, hogy vezetett az út a folyóktól a luxusfürdőszobákig...

Minden kornak megvoltak a tisztálkodási és higiéniai elvárásai, szokásai, ahogyan az élet egyéb területein is. Bár az első emberek tisztálkodási szokásairól kevés forrás szól, de feltételezhetően patakokban és állóvizekben hódoltak efféle szenvedélyeiknek. A civilizáció bizonyos szintjére eljutott népeknél már elterjedt volt a fürdőzés. Több helyen fontos szerepet játszott a vallásos és rituális szertartásokban is, mint például a régi babiloniaknál, asszíroknál vagy perzsáknál. 
          
A legkorábbi feljegyzéseket az Indus-völgyi civilizációktól eredeztetik melyek egészen időszámításunk előtti IV. évezredig vezetnek vissza bennünket, ám a rendszeres és céltudatos fürdőzés, fürdőkultúra megteremtését az ókorból származtatjuk, mikor is a görög városállamok házaiban megjelentek az első magáncélú használatra épített fürdőhelyiségek. Görög gondolkodók, orvosok, úgy mint Platón vagy éppen Hippokratész is megemlítik kézirataikban a forró fürdő terápiás, testi-lelki regenerálódást hozó jótékony hatásait, valamint a szintén görög tudós, Arkhimédész fürdőkádban ülve alkotta meg a felhajtóerőről szóló törvényét. Mindez bizonyítja ugyan, hogy a görögök is igen fontosnak tartották a fürdést, tisztálkodás és társasági élet szempontjából egyaránt, ám a téma valódi mesterei mégis a rómaiak, hiszen ők kezdet el közfürdőket építeni hatalmas medencékkel. 

Rómába a vizet az Appenin - hegység távoli forrásaiból vezették vízvezetékeken keresztül a városba, fénykorában a becslések szerint mintegy 300 liter víz jutott egy főre naponta (a mai Róma vízben való gazdagságát négy nagy vízvezetékének köszönheti, melyek nagyrészt ezen antik vízvezetékek maradványaira épültek). Nagy Konstantin császár idejében 14 luxusfürdője és több mint 800 népfürdője volt a birodalom központjának. Ezek az építmények itt sem csak ápoltság céljából jöttek létre, a római közélet és a társasági események jelentős része is itt zajlott. Nem csak Rómában, hanem a birodalom többi városában is számos fürdőhely létesült. Városaikat olyan helyre építették, ahol vízbő és langyos források biztosították a fürdők ellátását, mint például Pannónia fővárosát, Aquincumot is. A gazdag, előkelő polgárok privát fürdőszobái, gigantikus méretűek és díszesek voltak, jókora süllyesztett márvány kádakkal, vízvezetékekkel és csatornahálózattal a higiénia megtartása érdekében. A mai köztudatban is élo „spa” szó kialakulása is erre a korra tehető, mely a „sanus per aquam” kifejezés rövidítése, jelentése pedig: „egészséges a víz által”. A birodalom bukása után a fürdőzési és tisztálkodási kedv jelentős mértékben alábbhagyott, ám ne gondoljuk, hogy a középkori ember nem fürdött, ugyan is fürdőszobájuk nem volt a lakosok nagy többségének, ellenben fürdőházak szinte minden európai városban és vidéken is megtalálhatóak voltak. 
   
Észak-Európában, Oroszországban, Finnországban, a Balti-államokban, Lengyelországban a fürdőzésnek egy sajátos módja, a gőzfürdőzés, vagyis a gőzkamrában való izzadás, a szauna vált közkedveltté. Hazánkban pedig a török hódoltság idejében felépülő fürdők váltak a legismertebbekké ami a kényszerű együttlét pozitív hatásának mondható. Az újkor beköszöntével az előkelő fényűzés és a parfümök megjelenésével háttérbe szorult a tisztálkodás valamint a fürdés, ami főként Nyugat - Európára volt jellemző. A XIX. századtól kialakuló csatornahálózatok és az egyre több háztartásban megtalálható angol WC, valamint az orvostudomány és a higiéniás kultúra fejlődése magával hozza a fürdés újbóli divatját. Az igazi érezheto áttörést az I. Világháború utáni időszak jelentette, ekkor kezdődött a zománcozott fürdőkádak tömegtermelése. Ez tulajdonképpen megteremtette a modern értelemben vett fürdőszobát, melyek már az épületen belül kaptak helyet, mosdóval WC - vel, és fürdőkáddal felszerelve. Napjainkra a fürdőszoba otthonunk egyik legjelentősebb, kényelmünket kiszolgáló helyisége lett, ahol a tisztálkodáson kívül a stressztől és a napi problémáktól is megszabadulhatunk egy időre. Korunk minden elvárásainak megfelelő kádak, jakuzzik és fürdőszobakellékek megtalálhatók az üzletek polcain, és fürdőszobánk eleganciájának, funkciójának vagy otthonosságának csak is képzeletünk szab határt.
 
Bodnár V. Róbert

További cikkek hasonló témában

Hozzászólások