Jelenlegi hely

Anyagok a bútorgyártásban

Anyagok a bútorgyártásban
Az állandóan változó trendek a bútorok színvilágán túl anyaghasználatukra is erőteljesen kihatnak: egyre többféle anyagból készülnek az otthonunkat benépesítő mobíliák. De mik is pontosan ezek a matériák? Most a fontosabb bútoripari anyagok és fogalmak eligazodásában kívánjuk segíteni az olvasót.
A pozdorja a bútorgyártásban Ezt az anyagot valójában lágyszárú növényekből (pl.:len) készítik, s bár ritkán, speciális helyeken szigetelőanyagként használják, bútorgyártásra puhasága miatt szinte teljesen alkalmatlan.

A laikus a "pozdorja" jelentése alatt a faforgácslapot érti. Két fő csoportja az egy- és háromrétegű faforgácslap. (Az egyrétegűt főként az építőiparban illetve az épületasztalos iparban, míg a bútorgyártáshoz a jobb minőségű háromrétegű faforgácslapot alkalmazzák. Utóbbinak alsó és felső része apróbb szemcséjű, melynek középső részébe nagyobb méretű faforgácsot préselnek. Az így kapott lap felülete sima és megfelelő keménységű lesz).  A világos barna színű farostlemez Mint a neve is elárulja, a faaprítékot rostjaira bontják és hasonlóan, mint a papírgyártásnál azt préselik sík lemezekké. Itt is két válfajról beszélhetünk. Az egyik az utóbbi időben egyre ritkábban alkalmazott hagyományos farostlemez, ami általában 4 mm vastagságú és főként a szekrények hátlemezét alakítják ki belőle. A másik, jobb minőségű alapanyag az MDF. Ezt jóval nagyobb nyomáson préselik össze, ezért ez egy tömörebb, jobban megmunkálható, akár díszítő marással is ellátható, festhető anyag. 

Miért nem tömörfa?
A fent részletezett anyagoktól (bútorlapok) a laikus felhasználó gyakran idegenkedik, mivel ez nem "igazi fa". Hozzáértő kezekben, megfelelő bevonatokkal ezek az anyagok azonban a fával szinte egyenértékű termékekké válhatnak. Arról nem is beszélve, hogy a bútorgyártásra alkalmas fafajok viszonylag csekély mennyiségben állnak rendelkezésre, és ezen kivágott fáknak is csak a 30 - 40 % -a használható fel tömörfa bútoralkatrészek kialakítására. A maradék 60 - 70 % nagy része, illetve a kevésbé értékes fafajok kizárólag forgácslap illetve MDF lapok gyártására alkalmasak. 

Milyen bevonatokkal láthatóak el a bútorlapok?
Talán a legtöbbször a laminált forgácslappal találkozhatunk. A laminátum gyakorlatilag műgyantával átitatott többrétegű papír, amire valamilyen fának a rajzolatát vagy egy fantáziaszínt nyomtatnak. Főleg szekrénytestekhez, ritkábban frontokhoz használják. Ennél az anyagnál nagyon fontos, hogy az élek megfelelően legyenek kezelve. Általában 2 vagy 0.8mm vastagságú ABS - élléccel vonják be a látható elülső éleket, illetve a láthatatlan hátsó éleket úgynevezett vakfóliával kezelik. Az így elkészített bútoron gyakorlatilag még a láthatatlan helyeken sem jelenik meg a laminált forgácslap szerkezete.

Ha szeretnénk bútorunkon "élő fával" találkozni és hajlandóak vagyunk egy kis többletköltséget áldozni erre, akkor a fafurnéros bútorok közül választhatunk. Ennél a megoldásnál a szekrénytestekhez forgácslapra, ajtólapok esetében MDF lapra egy vékony (0.6 -0.8 mm) faréteget ragasztanak, így a felhasználó a látható felületeken természetes fával találkozik. További előnye, hogy a ritkább egzóta fajok (úgy, mint: makassar, wenge, paliszander, szatíndió, indiai vadalma) nagyobb mennyiségben is elérhetőek (mivel a bútorgyártáshoz használt 3-4 cm vastag fapadlóból 40 -50 darab furnérlap jön ki). Egy 2 m x 60 cm-es lap fafurnérral való bevonása során először a keskeny csíkokból úgynevezett furnérterítéket képeznek, amely mérete néhány centivel nagyobb, mint a fent említett kész méret.
A terítéket egy speciális ragasztógép segítségével képezik, ami a vékony (0.6 -0.8 mm !!!) toldandó élekre felhordja a ragasztót, és azokat hézagmentesen összeilleszti. A furnér élragasztással történő táblásítása számos előnnyel jár a régebbi technológiákkal ellentétben. Nem keletkezik hézagos toldás és stabilabb illesztés érhető el vele. A faforgácslapra a furnérterítéket egy nagy teljesítményű hőpréssel kasírozzák rá.

A furnérozott lapok látható frontélei egy 2 mm vastag faléccel vannak bevonva. A profilozott furnéros ajtólapokra a furnérterítéket egy speciális Vákuum-membránpréssel ragasztják rá. Festett felületű bútor A színre festett bútorok alapját a fentebb említett MDF alkotja. A megfelelő formájú nyers MDF lapot alapos csiszolás után egy úgynevezett izoláló lakkréteggel látják el, ami a farostokat lezárja, és következő lakkréteg könnyen csiszolható alapjául szolgál. Az izoláló réteg után egy köztes fehér színű lakkréteg kerül, amit szintén egy alapos finom csiszolás követ. Azután kerül fel a végső színes vagy fehér fedőlakk. Magas fényű ajtólapok esetében a színes lakkrétegre több réteg magas fényű színtelen, rendkívül kemény lakkot hordanak fel. Ezt követi egy speciális többlépcsős polírozás, ami szinte egy kifogástalan fényes felületet

Tömörfa ajtólapok
A tömörfa ajtólapok gyártásánál is van néhány fontos szabály, amit érdemes kiemelni. A nyers tömörfát a megmunkálás előtt számítógép vezérelte szárítókamrába helyezik, ahol fafajtól és a kezdeti nedvességtartalomtól függően a nyersanyagot 1-3 hétig 8% relatív nedvességtartalomra állítják be. Ez a művelet nagyon fontos, mert ha egy nedves fából legyártott ajtólapot beállítunk a száraz lakásba, akkor a fa felveszi a lakás relatív nedvességtartalmát (általában 8%) és ennek következtében összeszárad és nyílások, repedések keletkeznek az illesztéseknél.

A vákuumfóliázott lapok alapvetően ajtólapok anyagaként szolgálnak. A profilozott MDF lapokra speciális hőre lágyuló ragasztót hordanak fel, majd egy PVC fóliát kasíroznak rá. A nyers, profilozott MDF felületét finom kezek csiszolják simára. Speciális megvilágítás alatt ellenőrzik le a felületi minőséget.

Forrás: www.baubid.hu

Hozzászólások