A ház nem saját tulajdonuk, egy kedves barátjuk bocsátja rendelkezésükre időről-időre. Mindennapjaikat a francia fővárostól nem messze élik, így szinte újjászületést jelentenek számukra ezek a békés, nyári hetek.
A tenger partjához közel épített, medencés, 220 négyzetméteres villában remekül érvényesülnek a természetes alapú bútorok, a kiegészítők, a textíliák. Elvonulást, mélységet, nyugalmat sugall valamennyi berendezési tárgy.
A ház középpontjában a nappali található, mely a teret tagoló oszlopoknak köszönhetően egy palota szalonjára emlékeztet.
A nagy üvegfelületeknek köszönhetően a tenger reggeltől estig beköszön az ablakon, a víz látványa, a hullámok hangja szinte része a helyiségnek. A szoba berendezése is világos: a homokszín, a sárga, és a vajszín váltogatja egymást.
A konyhával és étkezővel egybenyitott térben a kényelmes és modern kanapék egy török ébenfa dohányzóasztalt ölelnek körül. A teret tagoló oszlopoknak köszönhetően a nappali szoba egy palota szalonjára emlékeztet.
Az oszlopok mögött található étkezőben folytatódik a színharmónia és az elegáns megoldások sora. A kecses lábú étkezőasztal fölé aggatott csillárok színe ismétlődik a székek háttámláján, valamint a nappali díszpárnáin is.
A finoman megtervezett hálószobákban tiszta, természetes közeg veszi körül az ott lakókat. Valamennyi ágy juharfából van, s ebből a remek minőségű anyagból készül a padló és a szekrények is.
Figyelemreméltóak az ágyak kézi készítésű huzatai, a baldachin szövete, és az ágytakarók, akárcsak a kiegészítők és a dísztárgyak is. A tulajdonosok úgy helyeztették el az ágyakat, hogy a reggeli ébredéskor a gyönyörű táj táruljon a szoba tulajdonosának szeme elé. A nyugati szárnyban elterülő hálóban látható talán a legjobban a mennyezete, melynek fagerendái bilinga fából készültek.
Szögteles bútorai ellenére kifinomult és letisztult a fürdőszoba hangulata. A fürdő egy nyitott tetejű átjáróra nyílik. A házigazdák a térnövelés érdekében faltól falig üvegajtókat helyeztettek el a helyiségben, amit éjjel-nappal nyitva hagyhatnak. Így a kinti növényzet szinte beköszön a nyaralóba, s a tenger moraja, a víz illata az egész házat átjárja…
Szöveg: Szepesi Kati
Fotó: George Welmheim
Hozzászólások