Jelenlegi hely

Passzívház

Passzívház
Nincs olyan nap mostanában, hogy ne hallanánk a következő kifejezéseket valamilyen médiában; passzívház, aktívház , vagy nullenergia ház. Ezek a kifejezések gyakorlatilag ugyanazt jelentik.
Az időjárási viszonyok miatt az egész világon a lakásokban szükség van fűtésre, vagy hűtésre. A mi éghajlatunkon a fűtés mellett napjainkban egyre nagyobb igény van a nyári hűtésre.

Az épületeknél a szellőzési veszteség eléri az összes hőveszteség 30%-át, a maradék 70% a külső határoló szerkezeteken (falak, ablakok, padló, tető) a környezetbe távozó hő.

A folyamatosan emelkedő energiaárak mellett célszerű az energia felhasználást nagy mértékben csökkenteni az üzemeltetési költségeket a lehető legalacsonyabb szinten tartani úgy, hogy a komfortról és a jó életminőségről ne kelljen lemondani.

Azt az épületet nevezzük passzívháznak, melynek energiafelhasználása nem haladja meg a 15KWh/m2/évet.

Kifejezhetjük ezt számok nélkül is: egy olyan épület, amelynek alacsony fűtési igény miatt nincs szüksége hagyományos fűtési rendszerre.

A felhasznált építőanyagokkal szemben komoly elvárások vannak.
Az elkészült passzívház energiáját több úton nyerheti. Ilyenek az ember által leadott hő, az elektromos készülékek által leadott hő, a jól tájolt és méretezett ablakokon bejutó hő, illetve a Föld saját energiája.
Ezek mellett pedig szükség van még egy levegőztető-berendezésre, amivel a friss levegő utánpótlását tudjuk biztosítani.

A Föld energiájának kinyeréséhez egy úgynevezett földkollektorra van szükségünk. Ezen a földkollektoron keresztül szívja be a szellőztetőrendszer a friss levegőt. A működéséhez tudnunk kell, hogy a talajban 1-1,5 méter mélységben évszaktól és napszaktól függetlenül állandó 6-9 Celsius van.

A föld hőjének kihasználására 1,5 méter mélységben egy PVC csövet kell lehelyezni, melyet méretezni kell, ezen keresztül a beszívott friss levegő előmelegítése (adott esetben előhűtése) megtörténik. A levegőztető-berendezésünknek hővisszanyerővel kell rendelkeznie (a friss levegőt egy meleg cserélőn keresztül kell vezetni, mely átviszi a távozó levegő melegét a frissen érkező levegőre). Ennek hatásfoka min 80-90%-os kell, hogy legyen, ezáltal tudjuk elérni a kívánt hatást.

Jogos kérdés lehet, hogy a szellőztető berendezések működéséhez szükséges energiaigény , hogyan áll arányban a fűtési energia megtakarításával.

Tapasztalatok alapján elmondható, hogy a szellőztető berendezés energiaigénye 70-80%-kal kisebb, mint amennyibe a gázfűtés kerülne.

A Passzív ház előnyei:

A passzív házak 25 és 40 cm közötti szigetelésvastagsággal, valamint háromrétegű, hővédő üvegezéssel ellátott ablakokkal készülnek, így a meleg bent marad a házban. A friss levegőről egy hővisszanyerővel ellátott légkomfort szellőztető berendezés gondoskodik. A házból kifújt levegő érezhető melegének 3/4-ét a hőcserélő átadja a befújt levegőnek. Így például 0 °C-os külső hőmérséklet mellett a hideg friss levegőt a lakásból elszívott 20 °C-os meleg levegő legalább 13-16 °C-osra előmelegíti. Nem csak az allergiában vagy asztmában szenvedők értékelik nagyra a passzívház pollenmentes és porszegény levegőjét.

A passzívház az ablakokon keresztül beérkező napsugárzásból és a bent tartózkodó személyek, illetve háztartási készülékek hőleadásából tesz szert hőnyerésre. Nyáron az épület árnyékolása akadályozza meg a helyiségek túlmelegedését. A hideg téli hónapokban a légkomfort szellőztetésen keresztül a befújt levegő további felmelegítésre kerül, így egy külön fűtési rendszer feleslegessé válik.

A darmstadt-kranichsteini első német passzívházban történt többéves mérések bizonyítják, hogy még a múltszázad egyik leghidegebb telén, 1996-97-ben, amikor a napi középhőmérséklet -14 °C volt, a négylakásos társasházban olyan csekély fűtési teljesítményre volt csak szükség, hogy egy 20 m²-es szobát két darab 75-wattos izzó ki tudott fűteni. Ez idő alatt a társasházban a levegő hőmérséklete egész nap 20 °C fölött maradt.

A penészképződés is ki van zárva – a nagyfokú hőszigetelés és folyamatos légcsere miatt az épületszerkezet nedvesedése, a kondenzvíz kiválása nem jön létre, még az üvegfelületek szélénél sem.

A befektetett plussz anyagi ráfordítás 8-10 év alatt megtérül, de addig sem és azután sem szennyezi a környezetét csak minimális mértékben.

A Passzívház hátrányai:

Az épület a minőségi anyagok beépítésével lényegesen magasabb bekerülési költségű, mint egy jól hőszigetelt ház.
Nem lehetséges az épület nyílászáróinak nyitva tartása, mint ahogy megszoktuk.

Forrás: kp.hu

További cikkek hasonló témában

Hozzászólások