Jelenlegi hely

Egy környezettudatos házfelújítás története Veszprémből

Egy környezettudatos házfelújítás története Veszprémből

Kazinczy Gyöngyvér környezettudatos építészként hivatásbéli kötelességének tartja a régi értékek megőrzését, újrahasznosítását; előnyben részesíti a felújításokat, helyreállításokat a teljesen új épületek építése helyett, még ha olykor egyszerűbbnek, és könnyebb megoldásnak is tűnik nulláról kezdeni a tervezést és az építkezést. Egy környezettudatos szempontok szerint felújított családi házat ismertetünk tőle.

2015 tavaszán vágtam bele egy 140 éves ház teljes felújításába, ami bő két évvel később, 2017 nyarán vált lakhatóvá.

A házat a falakig teljesen vissza kellett bontani. Lekerült a tető, és a régi fafödém. Az aljzatot felszedtük, és mélyítettük, hogy az új rétegrend a 15 centiméter vastag hőszigeteléssel együtt elférjen a belmagasság csökkenése nélkül. Mivel a ház többnyire sziklára épült – ami azért óriási előny -, ez bizony elég sok többletmunkával járt. Kizárólag a nagy tömegű, 60-70 centi vastag teherhordó falazat (kő, vályog, tégla vegyesen) és a gyönyörű téglaboltozat maradt meg. A falakra koszorú került, majd fafödém. A falakat már korábban injektáltuk a nedvesség jelenléte miatt, most az épület teljes körbe-drénezését is elkészítettük a lábazati hőszigeteléssel együtt.


A tetőteret beépítettük, ezért az oromfalakat nagytömegű mészhomoktéglából építettük meg. Nagy hőtároló tömegre van szükség ahhoz, hogy nyáron kevésbé és lassabban melegedjen fel a belső tér. Ez is egy apró, de fontos építészeti eszköz, hogy később légkondicionáló berendezés használata nélkül is komfortos maradjon a ház a nyári forróságok idején is. A tetősíkot 30 centiméter cellulózzal szigeteltük, ami szintén jelentős védelmet nyújt a nyári túlmelegedés ellen, és kiváló hőszigetelő télen. A megfelelően elhelyezett ablakok a tetőtér kellő átszellőztetését biztosítják nyáron.

Az első bent töltött nyár után elmondható, hogy a tartós melegek idején sem volt gond a túlmelegedéssel. A Séd-völgy hűvös levegője a legforróbb periódusokban is kihűtötte éjszakánként az épületet, így napközben is elviselhető volt a hőmérséklet.

A homlokzat hőszigetelése befújásos farosttal készült egy lágyfarost táblával burkolt fa vázrendszer közé. Amellett, hogy az egyik legkörnyezetkímélőbb anyag a farost, semmilyen egészségre káros anyaggal nincs keverve. Mivel a régi ház falai nem voltak párhuzamosak, így ezzel a rendszerrel tudtuk párhuzamosra hozni a külső síkokat. A szigetelés vastagsága ennek köszönhetően 22-től 26 centiméterig változik.


Az aljzatot hasonló technológiával szerettem volna szigetelni, és a rétegrendeket jóval kevesebb betonnal felépíteni, de gazdasági okok miatt a hagyományos rétegrend került kialakításra.

A betonozásnál számomra külön fájó pont, hogy rengeteg ivóvizet használunk fel, miközben a világ jelentős részén nem jutnak megfelelő minőségű vízhez az emberek. Ivóvízhiány van, mi meg a betonba pazaroljuk. Az udvaron egy hatalmas esővízgyűjtő ciszterna helyezkedik el, így bővelkedünk csapadékvízben. Ezt használtuk fel a betonozás során. Az esővíz vécéöblítésre és a kert locsolására szolgál azóta.

A házban egy kandalló biztosítja a fűtést, mondhatni ez a kazán. Egy ezer literes puffertartályt melegít fel, ebből biztosítjuk a fűtéshez és a HMV-hez a melegvizet.

A napkollektoros rendszer csövezése elkészült teljes egészében, már csak a kollektorokat kell beszerezni, és elhelyezni a tetőn. A rendszer tavasztól őszig biztosítja a melegvizet, és az épület temperálását, ha szükséges. A földszinten padlófűtés, a tetőtérben falfűtés készült, helyiségenkénti fűtésszabályozással. Az első fűtési szezon után kellemes tapasztalat, hogy csak ritkán kellett a tartályban lévő melegvizet ráengedni a padló– és
falfűtésre, a nappaliban lévő kandalló önmagában kifűtötte a házat a jó hőszigetelésnek köszönhetően.


A napelemes rendszer szintén elő van készítve, már csak a napelemek elhelyezése van hátra. A ház szellőzését télen egy hővisszanyerős szellőztető rendszer biztosítja. Így állandóan friss levegő van a házban anélkül, hogy az ablaknyitogatással komolyabb hőt veszítenénk.

A belső kialakításánál arra figyeltem, hogy a festékek, ragasztók, felületkezelő szerek káros anyag kibocsátása minimális legyen, az egészséget ne veszélyeztessék. A falakat hagyományos mésszel meszeltük – öröm volt belépni a frissen meszelt terekbe, és bátran beleszippantani a levegőbe. Ez volt az egyetlen tétel, ami jobb és olcsóbb, mint a hagyományos társaik.

A parkettaragasztó, a fa felületkezelés esetében meg kellett fizetni az árát a jobb és egészségesebb verziónak, de hiszem, tapasztalom, hogy ez a befektetés is megtérül hosszú távon. Bátorítok mindenkit arra, hogy inkább fizesse meg ilyenkor az árát az egészségre nem káros anyagoknak, a konyhabútor, a berendezések, a napkollektor, a napelem később is pótolhatók, ahogy az építkezés után az ember anyagilag lassan
helyreáll.

Szöveg, fotók: Kazinczy Gyöngyvér okleveles építészmérnök és létesítményenergetikai szakmérnök
Forrás: Életszépítők

További cikkek hasonló témában

Novemberben ismét Babamama Expo!

A november 16-17-18-án megrendezésre kerülő élményhétvége az év...

Fa szerekezetű kocka-ház

Ausztráliában található ez a megújított...

Legénylakás, leányálom...

Sokszor érezzük azt, hogy bár alapjában meg vagyunk elégedve...

Haas-készház La Grande Roma
Ebben a készházban a házigazdák úgy lehetnek...

Hozzászólások