Jelenlegi hely

Vessünk..., de mikor?

Vessünk..., de mikor?

Napjainkban egyre többen kezdenek kertészkedni, mert szeretnék, ha asztalukra egészséges és biztos forrásból származó alapanyagok kerülnének.

A konyhakerti növények vetésének ideje több tényezőtől függ. Nézzük mi a teendő, ha saját zöldségeskertet szeretnénk?

A legfontosabb a növény csírázási és termesztési hőigénye. Ezenkívül befolyásolja a talaj előkészítésének lehetősége és az időjárás is.

Amennyiben ősszel nem trágyáztuk meg a talajt, akkor a vetés megkezdése előtt végezzük el. Bizonyos zöldségfélék csak szerves trágyázás hatására fejlődnek szépen, egészségesen. Fontos, hogy elvégezzük a talaj előkészítést. Apró morzsás talajt kell kialakítanunk.

Az első kérdés a kiskert kialakítása előtt, hogy palántázással vagy helybevetéssel ültessük zöldség-kezdeményeinket? A helybevetés előnye, hogy a kikelő magok zavartalanul fejlődhetnek, nem éri őket semmilyen sokkhatás, úgy, mint a palántázottakat kiültetéskor. Ezzel szemben a palántáról való szaporítás előnye, hogy a növények fűtött helyiségben előnevelhetők, tehát már sokkal fejlettebbek, mint helybe-vetett társaik, ezáltal hamarabb is fognak teremni. Azonban, kizárólag helybevetéssel termesztjük a gyökérzöldségeket (retekfélék, sárgarépa, petrezselyem, stb.), a hagymaféléket (vörös-, póré-, metélőhagyma), a levélzöldségek közül a spenótot, sóskát, valamint a hüvelyeseket: a borsó-, babféléket, továbbá a csemegekukoricát.

Helybevetésen kívül palántáról is szaporíthatjuk az összes káposztafélét, a sárgadinnyét, görögdinnyét, tök-, és uborkaféléket. A saláta féléket kiskerti körülmények között érdemesebb helybe vetni, majd ha kikeltek, ritkítani.

A paradicsomot, paprikát és tojásgyümölcsöt pedig pont ellenkezőleg, inkább palántaként ültessük ki, mivel ezek melegkedvelő és többségében hosszú tenyészidejű növények, így a fejlett egyedek kiültetésével fokozható a koraiság és meghosszabbítható a tenyészidő.

Az sem mindegy, mikor ültetjük el a magokat, palántákat. A vetés ideje az időjárástól és az adott növényfaj csírázásához szükséges optimális hőmérséklettől függ.

Fontosabb vetési időpontok a szabadföldi zöldségtermesztésben:

Márciusban vethető a petrezselyem, sárgarépa, saláták magja, valamint a cékla, a hagyma, a káposztafélék, a borsók, hónapos retek, majd ültethető a burgonyagumó, hagyma.

Áprilisban vetjük szabadföldbe a paprika, a paradicsom, a dinnye, a csemegekukorica magját, az uborka, a zöldbab első szakaszát és az őszi betakarítású fejes káposztát.

Július vége és augusztus a másodvetések, pl. az őszi spenót, a kínai kel, az áttelelő hagyma, cékla, tarló-, kerek,- és káposztarépa stb. vetési időszaka. A keléshez ebben az időszakban az öntözés elengedhetetlen.

Ősszel (szeptember–októberben) vetjük az áttelelő spenót, a fejes saláta stb. magját, dugdossuk az őszi fokhagymát, áttelelő zöldhagymát.

A pontos vetésidő meghatározásához vetési naptárak is segítséget adnak.

Ezen kívül a vásárolt magvak csomagolóanyagán is feltüntetik a kedvező vetésidőt. A többnyire meglehetősen tág időtartománnyal kapcsolatban csak azt kell szigorúan venni, hogy előtte még ne és utána már ne kerüljön sor vetésre. Napos helyen választható korábbi időpont, a rossz adottságú, zord időjárású, kötött talajú területen érdemesebb a megadott időszak vége felé vetni. A homokosabb talajok hamarabb melegszenek fel, míg a kötöttebb, agyagos talajok később.

Ügyeljünk arra is, hogy ha zöldségeink túl sűrűn vannak egymáshoz képest, akkor nehezebben fejlődnek, mivel egymást árnyékolják. Túl ritka elhelyezés esetén pedig bőven marad hely a gyomoknak, amelyekkel nekünk gyűlik meg a bajunk, ezért a fentiekben leírtakon kívül figyeljünk a zöldségek jól megválasztott sor- és tőtávolságára is!

Teraszra-balkonra: A kert hiánya ma már nem akadály, akinek egy kis helye van a teraszon, balkonon eredményesen termelhet a családjának friss zöldséget. A frissen szüretelt termés íze utánozhatatlan. Külön nemesített fajták kaphatók a célra, csökkent növekedéssel. A termések mérete kisebb, de ízük kiváló! Elegendő néhány mélyebb balkonládát beszerezni és már kezdődhet a vetés.

Ha még eddig nem próbálta, most itt az idő, hogy megtapasztalja a friss zöldség utánozhatatlan ízét, amelyet kertjéből, vagy akár balkonládájából szüretelt.

További cikkek hasonló témában

Beérett a ribiszke

Használjuk ki a szezont, fogyasszunk...

Őserdei hangulat

A páfrányokról mindenkinek az esőerdők dús növényzete jut eszébe....

Esővíz-gyűjtés

Mindenre ivóvizet?
Fejenként átlagosan napi 140 liter vizet...

Hozzászólások