Jelenlegi hely

Varázslatos japánkertek

Varázslatos japánkertek
Koji Ninomiya japán kertépítő mester csodálatos műalkotásai világhírűek, nem kevés elismeréssel jutalmazták már az évek során. 1992 óta a Julian Dowle Partnership kertépítő vállalat japánkertek részlegének egyik oszlopos tagja. Ez az angol vállalat a világ számos pontján épített már műremeket, nemcsoda, hogy 1996-ban az ún. „Honda Tea Kert” alkotásukkal elnyerték  az Arany Medál-díjat a Chelsea Flower Show-n. Munkáiból párat szemezgettünk a nagyérdeműnek, hogy mindenki gyönyörködhessen a japán kertek igazi világában.
A japánkertek (japán elnevezés szerint Kanji, nihon teien) alak és formagazdagsága, nyugalmat sugárzó hangulata az egyik legfontosabb jellemzők egyike. Mindenhol a legnagyobb pontossággal és kifinomultsággal helyezik el bennük a legapróbb részleteket. Kisebb sztúpákhoz hasonlító kőszobrok, minitemplomok, pihenősarkok, Buddha-szob­rok díszítik és adják meg az alaphangulatot.

Többnyire igen kevés növényfélét használnak a kert­építészetben. Pár fajt és azok fajtáit használják többnyire, mert nem a sokféleségen van a hangsúly, hanem a tökéletességen.  Minden növénynek szimbolikus jelentése van: ilyen például a lótusz, a kamélia vagy a bölcsességet
szim­bolizáló fenyő is. A lombhullató fák az élet mulandóságát hivatottak jelképezni, míg az örökzöldek az örök életet hirdetik.

A tipikus japánkerteknek két igazán fontos alapformája van: az egyik a természetes táj­kialakítású, a másik a látványosan mesterséges kialakítású. A természetes táj­ki­alakítás egyik miniatűr változata, amikor kültéri bonsaiokat használnak fel a kertrészlethez. A természetesnek tűnő részeken előtérbe kerülnek a virágzó cserjék, ezek közül is főleg az azaleák, rhododendronok, díszcseresznyék és a lilaakác. A levelek színeivel való játék is jellemző a japánokra. Kedvelt lombhullató növényük a juhar, azokon belül is a japán juhar (Acer japonica) és a pálmalevelű juhar (Acer palmatum) tarkalevelű fajtái.

Fontos elemek
A zen buddhizmus volt a legnagyobb hatással a mai kor embere által is ismert japán kertművészetre. A kezdetekkor a  „Emposho” („Kertek könyve”) adott irányt a kerttervezésben, melyet a XII. század környékén egy „Dzoen” nevû singon pap írt. A Kertek könyvében a  harmónia és a letisztulás fontosságát emelte ki elsősorban. A templomok és a kolostorok kertjeit a mai napig zen szerzetesek tervezik. A kert maga az elmélkedés helyszíne. A lelki és szellemi elmélyedés egyik jelentős feltétele, a kiegyensú­lyozott és esztétikai élményt nyújtó környezet.

Míg a nyugati kertekben főleg a geometrikusság az érvényesülő szempont a tervezéskor, addig a japánker­tekben a térbeli harmónia kapja a hangsúlyos sze­repet. Ahogy a templomkertekben is megfigyelhető – úgy a modern japánkertekben is – gyakori a tiszta mohás felület, a szobrokat körülvevő mohatakaró. Az utak sosem egyenesen futnak, hanem kanyargósan körbefutják a kert egészét.

A kerti lépkedők kövei sza­bálytalanok, ezzel is emelve a természetes hatást. A természethez való közelség érzését fokozza a hatalmas sziklák „véletlenszerű” felbukkanása. (Bár a japánkertben kevésbé ismert a véletlen fogalma.)
A sziklák, kövek mellett a víz is kiemelkedő szerepet kap a japán kert­építészetben. Hangulatos csobogók, kerti pa­takok és tavak díszítik a kerteket. A víz a teret és a sza­badságot jelképezi, és az örök mozgást, ami mindent körülölel. A japánok sze­mében nem hiába az eső után vízcseppektől csillogó kert a legszebb.

A víz mindent vissza­­tük­röz, így pél­dául az eget is, amely által igazi összekötőkapocs a földi és az égi világ között. A szabálytalan, de mégis természetesnek tűnő formákat helyenként felváltja a mérnöki pontossággal megtervezett kertrészlet. A fehér homok szinte egyet jelent a zen kerttel. Mindig formára gereblyézik, ez a tengereket és óceánokat jel­képezik. A hidak is nagy hangsúlyt kapnak az épí­tészetben. A híd összeköttetést jelent két part között, segíti a vízen való átkelést. Szimbolikus jelentése szerint az emberek és az istenek kapcsolatát fejezi ki. Gyakoriak a fahidak, de ugyanúgy a rusztikus kőhidak is.

Mivel a kínai feng-shui hatására úgy hitték, hogy a gonosz egyenes úton érkezik, ezért a hidak jellegzetesen ívesek és mindig legalább két részből tevődnek össze, amelyek egymással szöget zárnak be. A fény játéka hivatott az évszakok és a napállás változását megmutatni.
Egy igazi japánkert az év minden szakában rejteget magában valami különlegeset. Itt a hétköznapok elől el lehet bújni meditálni, pihenni, kikapcsolódni. Itt mindig harmóniába lehet kerülni a természettel, összhangot lehet teremteni az élővel és élettelennel, és ezzel egy olyan belső világot is kinyithatunk magunkban, ami a rohanó hétköznapokban is segítségül lehet számunkra.

Az aprókavics (murva) a legismertebb földburkoló anyag a „száraz tájkép” (vagyis a karesansui) stílusú kertek ese­tében. A japánkertekben általában ezüstösen fehér apró­kavicsot alkalmaznak, ezzel egy nagy kontrasztot kapnak. Ez a kavics az egyébként sötétebb területeken további fényforrást jelent. A japánkertekben gyakran utánoznak vízfelületeket szétterített aprókaviccsal (tenger és óceáni hullámokat idéző sávokkal). Ha magunk terítjük le a ka­vi­csot, próbáljunk meg áramlatokat alkotni, hogy a víz valódi természetét mutassuk be. A murva előnye, hogy kevés karbantartást igényel, és sokáig szép látványt nyújt. Mind a fa, mind a bambusz igen rugalmas anyag. A bambusz a japánkertek előszeretettel használt eleme: a boltívektől és kapuktól kezdve a teaház díszítésének kimunkálásáig mindenütt alkalmazzák.
Szinte minden kerítés bambuszból készül, a fát pedig főleg a lugasok és pavilonok építéséhez használják. Japán­kertekben gyakran használt fafajta a japán ciprus (Cryptomeria. Ebből különböző építményeket is készítenek. A japánkertekben a fákat számos látvány­elemhez alkal­mazzák, például teaházakhoz, lugasokhoz és hidakhoz. Inkább az építményekhez, mint a kerítések készítéséhez használják. A faoszlopokat lehetőleg eredeti állapotukban használjuk – azaz ne keressünk kerek vagy négyzetes alakra fűrészelt oszlopokat. Például egy ösvény fölé kinyúló, akáccal felfuttatott pergola tartó- és kereszt­oszlopai készülhetnek természetes, hántolatlan faosz­lopokból. A nyers és minimálisan megmunkált fa a rusztikus jelleget is kihangsúlyozza. A fát gondosan, mindig az adott funkciónak megfelelően válasszuk ki.

Az ún. „igujj”-kerítések 75–85 cm széles, 1,8 m magas kerítésdarabok. Általában épületek széléhez kapcsolódnak, és a részleges térelválasztó szerepet töltik be. Gyakran láthatunk ingujj-kerítéseket vízmedencék mögött. A japán­kertekben a kerítéseket többnyire bambuszból készítik, de a bambuszt használják teaházak, fedett padok és egyéb kerti építmények díszítéséhez is. Mi is beszerezhetünk megfelelő átmérőjű, import bambuszt – bár ezek minősége nem mindig megfelelő –, gondosan válasszuk ki a repedésmentes és egészséges szálakat. A kerítéseket öt-nyolc évente felújítják vagy ki­cserélik a korhadás elkerülése érdekében. Az ösvény fölött nagy, bambuszból készített boltívek segítségével jelezhetjük, mikor lépünk át a kert egy másik szegletébe. A nagy átmérőjű bambuszok hosszirányban széthasítva egyszerű, vízi látványelemként is alkal­mazhatók. A bambusz kültéri használatra nem pácolható vagy kezelhető megfelelően. A durva rost nem szívja fel a pácot; a védő festékréteg pedig gyorsan felhólyagosodik. Jobb, ha számítunk rá, hogy a cseréje valamikor esedékessé válik. A bambusz élettartama attól függ, hogy mire használjuk. Napsütötte helyen a nád gyorsabban eltörik. Próbáljuk meg távol tartani a talajtól, mert a nedvesség hamar el­kor­hasztja. Ennek kiküszöbölésére fektessük le nagy kavicsból álló alapot. Ezzel esztétikus és egyben hasznos részletet alakíthatunk ki kertünkben.

További fotók a galériában.

További cikkek hasonló témában

A talajtakarás fontossága

Erdőt, mezőt járva, sehol nem találunk olyat, hogy csupasz talaj....

Kerti tó téliesítése
A kerti tó téliesítését akkor célszerű elvégezni...
Fukszia a balkonok és erkélyek kedvenc növénye!
Az árnyékos kissé hűvös erkélyek, és otthonok...
Pihentető kert vízeséssel

A csobogó víz hangja megnyugtatja a lelket, és valódi harmóniát...

Hozzászólások