A hőszigetelés legnagyobb ellensége a nedvesség, mivel a nedves falak hidegek, dohosak és esetenként penészesek is. Ez jelentősen ronthatja komfortérzetünket és a téli időszakban a fűtésszámla nagymértékű növekedése is szinte törvényszerű.

Az energetikai passzus jövő évben várható bevezetése alaposan átrendezheti a hőszigetelésre használt anyagok megitélését, így nagyobb figyelem terelődhet a magasabb minőséget és több szigetelési funkciót betöltő anyagokra.

Mérési adatok alapján, az épületek hőveszteségének jelentős része a külső falakon, födémeken, koszorúkon (kb. 60%), kisebb része a nyílászárokon és a tetőn (20-20%) keletkezik, ezért az 1980-as évektől folyamatosan látják el az épületek külső falait utólagos hőszigeteléssel.

Az olvasók többsége látott már, sokan pedig tapasztalatokat is szereztek a vizes, nedves falú lakások kellemetlenségeiről. A falak nedvességének sok oka lehet, mi most a vízszintes szigetelés hibája vagy hiánya miatt létrejött talajeredetű falnedvességről adunk tájékoztatást.

Épületeink nedvesség elleni védelme nagyon fontos feladat, ezért már a tervezésnél körültekintően kell eljárni, hogy a megfelelően kidolgozott részlettervek birtokában tökéletes szigeteléseket készíthessünk.

Az utólagos szigetelés egy örök és nagyon hálátlan téma. Azért örök téma, mert ahogy elnézem, még a mai napig is nagyon sok olyan új épületet adnak át, amelyek már az átadás pillanatában több sebből véreznek. Azért hálátlan, mert sem a megrendelő, sem a hiba elkövetője nem tudja felmérni azt, hogy egy hiba kijavítása olyan hatalmas kiadást eredményezhet, ami az első kifogástalan kivetelezés árának a tízszerese is lehet.